Helyzetértékelés
A 2026. április 12-i országgyűlési választáson a TISZA Párt a szavaztok 53,18%-át, és a választási rend szer aktuális szabályaiból eredően a parlamenti mandátumok 71%-át (141/199) szerezte meg (2026. 04. 20-i állapot szerint – a szavazatok 100%-ának megszámlálását követően, de még nem hivatalos végeredményként). A választási eredmény legkésőbb május 4-én jogerősség válik, ezt követően pedig a köztársasági elnök és Magyar Péter miniszterelnök-jelölt közti egyeztetés alapján várhatóan május 9- én alakulhat meg a TISZA-kormány. Április 20-án bejelentették, hogy az új honvédelmi miniszter Ruszin- Szendi Romulusz lesz, aki 2021-2023 között vezérkari főnökként a Magyar Honvédséget is vezette.
A bő kétharmados – alkotmányozó erejű – felhatalmazás lehetőséget teremt arra, hogy a következő hónapokban a teljes honvédelmi alrendszer szintjén, a kapcsolódó nemzetbiztonsági, védelmi igazgatási, védelmi ipari, és védelemgazdasági területekkel szerves egységben, stratégiai látásmóddal hajtsanak végre olyan „korrekciókat”, amelyek mind a humán- és anyagi erőforrások felhasználása, mind az ezek alapján elért eredmények oldalán súlyos hiányosságok hatásait kell, hogy megfordítsák. A teljes kormányciklusra kiterjedő munkát három tartalmi-funkcionális pillérre alapozva lehet megvalósítani – melyek közül alább az elsőre teszünk vázlatos javaslatot:
I. Helyzetértékelés
II. Új alapok: a kül-, biztonság- és védelempolitika összehangolt újragondolása
III. Felülvizsgálat és a transzparens civil kontroll helyreállítása
I.1. Átfogó stratégiai felülvizsgálat a védelmi szférában
Az előző kormányzati ciklusok során folyamatosan csökkent az átláthatóság és eltűntek a tényalapú ismeretek, ennek kapcsán pedig a kritikus gondolkodás, a szakpolitikai korrekció képessége, és legáltalánosabb értelemben a szakmai-szakpolitikai vita. Ezek helyét az indokolatlan titkolózás, az egyoldalú propagandaüzenetek és a valóságtagadás vették át, így 2026-ra lényegében azt sem lehet tudni, hogy mi a valós helyzet a Magyar Honvédséget és a védelmi szféra egészét illetően. E problémák megoldásá- hoz átfogó stratégiai felülvizsgálatra van szükség, hogy a következő tíz éves időtartamra előre tekintve hiteles és reális döntésekkel lehessen megalapozni, fenntartani, és ahol szükséges, megerősíteni Magyarország biztonságát és védelmi képességeit. Kiemelt kérdés, hogy anyagi-technikai értelemben (eszközök, készletek, források) mivel rendelkezik a Magyar Honvédség (és mik a hiányok); hogy állnak a 2016 óta zajló beszerzési és modernizációs programok; valamint, hogy mi a valós helyzet a személyi állomány körül?
I.2. A védelmi ipari és innovációs ökoszisztéma felmérése
A tíz éve zajló átfogó haderőmodernizáció integráns részévé vált a magyar védelmi ipar fejlesztése,lényegében újjáépítése, ami eddig erősen pártpolitikai érdekek által vezérelt volt. Annak ellenére, hogy egy évtizede történnek beruházások, a termelési-beszállítói lánc töredékes, és mind a kis- és középvállalkozások, mind a hazai kutatóhelyek részvétele eseti jellegű, marginális. Még ma sem rendelkezünk átfogó, rendszerszintű és mély ismeretekkel arról sem, hogy valójában kik alkotják a magyar védelmi ipar és kutatás-fejlesztés tényleges és potenciális résztvevőinek körét, vagy hogy ezek a védelmi ipari gyártási, valamint szorosan kapcsolódó innovációs tevékenységek mely magyar szereplők technológiai- gazdasági fejlődését ösztönözhetik. Az új szakpolitikai vezetésnek e téren is meg kell ismernie a valós helyzetet.
I.3. Kritikus nyersanyag- és technológia-ellátás helyzetének felmérése
Mind széles értelemben az ország működőképessége és ellenállóképessége, mind szűkebb értelemben a védelmi ipar működése és a Magyar Honvédség megbízható ellátása érdekében reális képet kell alkotni a kritikus nyersanyagok és technológiák ellátásának helyzetéről, a függőségekről és a sebezhetőségekről.
2026. április 20.