Aktuális
A külpolitika mint menekülőút? Trump mozgástere a republikánus választási vereség után
A november 3-i félidős választáson a demokraták mindkét kongresszusi házban többséget szereztek. Donald Trump elnöki jogkörei megmaradnak, de belpolitikai mozgástere beszűkül. Ilyen helyzetben az elnökök gyakran fordulnak a külpolitika felé, ahol egyrészt szélesebb a mozgásterük, másrészt a nemzetközi alkuk, a szankciók és a katonai műveletek gyors eredményekkel kecsegtethetnek. Kérdés azonban, hogy milyen áron. A választók ugyanis november 3-án éppen az iráni háború és a vámintézkedések gazdasági következményei miatt is büntették a republikánusokat.
Lengyel alkotmányos patthelyzet – a jogállamiság helyreállításának újabb jogi próbája
A lengyel alkotmánybíróság körüli válság november 3-án új szakaszba lépett. Anna Korwin-Piotrowska kezdeményezésére nyolc alkotmánybíró közgyűlést tartott: egyhangúlag megállapították saját határozatképességüket, elfogadták a testület 2027-es költségvetési tervét, és kijelölték az elnök, illetve az alelnök ügyével foglalkozó fegyelmi tanácsok tagjait. A korábbi vezetés a tanácskozás jogszerűségét nem ismeri el. Ez nem lezárta, hanem az intézmény döntéseinek érvényességére is kiterjesztette a konfliktust.
Serbia: Institutional Transition at Stake after Electoral Shift
The parliamentary snap election of October 25, 2026 brought the 14-year rule of Aleksandar Vučić and the Serbian Progressive Party (SNS) to an end. The election has opened a new political opportunity, but its substance will be determined not by the result itself, but by the next phase of exercising power.
Szerbia: a választási fordulat után az intézményi átmenet a tét
A 2026. október 25-i előrehozott parlamenti választás véget vetett Aleksandar Vučić és a Szerb Haladó Párt (SNS) 2012 óta tartó kormányzásának. A választás új politikai lehetőséget nyitott, de annak tartalmát nem a szavazateredmény, hanem a hatalomgyakorlás következő szakasza határozza meg.
Béketárgyalások kompromisszumok nélkül?
2026. október 19-én Moszkva megerősítette, hogy felmerült egy Trump–Putyin–Hszi Csin-ping-találkozó lehetősége a novemberi kínai APEC-csúcs alkalmával, és elvben hozzájárult az amerikai–ukrán–orosz tárgyalódelegációk novemberi egyeztetésének újraindításához. Vezetői csúcstalálkozóról, elfogadott béketervről vagy tűzszünetről azonban nem született megállapodás.
Tömeges bombafenyegetések: az állami ellenálló képesség próbája
2026. október 19-én több mint hetven magyar oktatási intézményre vonatkozó fenyegető üzenetet hoztak nyilvánosságra, másnap újabb iskolák váltak érintetté, október 21-én pedig közel harminc borsodi és egy budapesti intézményről érkezett bejelentés. A 2025. januári, több száz iskolát érintő bombariadó-hullám után a mostani események is arra figyelmeztetnek, hogy néhány elektronikus üzenet is képes országos léptékű biztonsági intézkedéseket kiváltani.
Dízelért békét? Az amerikai gazdasági engedmények és az orosz katonai magatartás ellentmondásai
Washington az energiapiaci feszültségek enyhítése és a béketárgyalások előmozdítása érdekében gazdasági engedményeket tett Moszkvának, miközben orosz részről egyelőre nem azonosítható ezekkel arányos, ellenőrizhető katonai vagy politikai viszonzás. A fejlemények központi kérdése, hogy a gazdasági ösztönzők képesek-e megváltoztatni az orosz háborús magatartást, vagy csupán csökkentik a Moszkvára nehezedő nyomást.
A technológiai függőség stratégiai kockázatai – A Starlink-korlátozások európai tanulságai
Az ukrajnai Starlink-szolgáltatások 2026. október 14-én bevezetett újabb korlátozása ismét rámutatott a modern hadviselés egyik alapvető stratégiai sérülékenységére. A probléma nem kizárólag amerikai, és nem is az Egyesült Államokkal fennálló szövetségi viszony megkérdőjelezéséről szól. Általánosabb kérdés, hogy egy állam mennyire képes önállóan működtetni létfontosságú katonai és biztonsági rendszereit válság vagy politikai nézeteltérés esetén.
Az iráni elrettentés új modellje – Hormuztól a Bab el-Mandebig
A 2026 februárjában kezdődött amerikai–izraeli–iráni háború hét hónap alatt nem hozott döntő katonai eredményt, viszont átalakította az iráni elrettentést. A konfliktus ezért egyre kevésbé hagyományos háború, és egyre inkább katonai, gazdasági, tengeri és proxyeszközökkel folytatott kimerítési verseny.
A falon függő fegyver – az orosz nukleáris kommunikáció logikájáról
Vlagyimir Putyin a Valdaj Klub 2026. október 1-jei ülésén ismét a nukleáris fegyverek alkalmazásának lehetőségéről beszélt. A színházi dramaturgia ismert szabályát idézte: ha a darab elején fegyver függ a falon, annak előbb-utóbb el kell sülnie – az orosz elnök mégis azt hangsúlyozta, hogy ezt kell elkerülni. A kijelentés nem önálló fenyegetés volt, hanem egy szeptember 28. – október 04. között kibontakozó összehangolt kommunikációs kampány része.