Aktuális
A Visegrádi Négyekről – a gödöllői csúcstalálkozó ürügyén
A V4 akkor újítható meg, ha nem „értékközösségként”, hanem érdekkoalícióként működik – a gödöllői V4-csúcstalálkozó értékelése.
Az amerikai-iráni Memorandum of Understanding jelentőségéről
A Memorandum of Understanding inkább egy háborúlezáró és tárgyalásindító keretmegállapodás, nem pedig végleges békeszerződés – szakértőink értékelése.
Az EU Migrációs és Menekültügyi Paktuma
Az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktuma az EU migrációs rendszerének legátfogóbb reformja a 2015–2016-os migrációs válság óta – szakértőink értékelése.
A galaci drónbecsapódás következménye
A 2026. május 29-én a romániai Galac városában történt drónbecsapódás mérföldkőnek tekinthető az orosz–ukrán háború NATO-területre gyakorolt közvetett hatásai szempontjából.
A SIPRI 2026-os jelentése a védelmi kiadásokról
A Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) 2026. április 27-én közzétett jelentésének értékelése.
Védelempolitikai feladatok – Szakpolitikai javaslat III.
A 2026. április 12-i országgyűlési választáson a TISZA Párt bő kétharmados parlamenti többséget szerzett, és ez a felhatalmazás lehetőséget teremt arra, hogy a teljes honvédelmi alrendszer szintjén stratégiai látásmóddal hajtsanak végre korrekciókat. A teljes kormányciklusra kiterjedő munkát három tartalmi-funkcionális pillérre alapozva lehet megvalósítani – melyek közül most a harmadikra teszünk vázlatos javaslatot.
Védelempolitikai feladatok – Szakpolitikai javaslat II.
A 2026. április 12-i országgyűlési választáson a TISZA Párt bő kétharmados parlamenti többséget szerzett, és ez a felhatalmazás lehetőséget teremt arra, hogy a teljes honvédelmi alrendszer szintjén stratégiai látásmóddal hajtsanak végre korrekciókat. A teljes kormányciklusra kiterjedő munkát három tartalmi-funkcionális pillérre alapozva lehet megvalósítani – melyek közül most a másodikra teszünk vázlatos javaslatot.
Védelempolitikai feladatok – Szakpolitikai javaslat I.
A 2026. április 12-i országgyűlési választáson a TISZA Párt bő kétharmados parlamenti többséget szerzett, és ez a felhatalmazás lehetőséget teremt arra, hogy a teljes honvédelmi alrendszer szintjén stratégiai látásmóddal hajtsanak végre korrekciókat. A teljes kormányciklusra kiterjedő munkát három tartalmi-funkcionális pillérre alapozva lehet megvalósítani – melyek közül most az elsőre teszünk vázlatos javaslatot.
Egy Irán elleni katonai akció lehetséges forgatókönyvei
A második Trump-adminisztráció Közel-Kelet-politikájának egyik pillére a maximális nyomásgyakorlás stratégiájának újbóli bevezetése Iránnal szemben, aminek elsődleges céljai a katonai nukleáris program és az interkontinentális ballisztikus rakétaképességek megszüntetése, valamint a regionális proxi-hálózatok felszámolása.
Miért nem vezethettek el az iráni tiltakozások a rezsim bukásáig?
A 2025. december 28-án kezdődő és 2026. január 8-án tetőző tüntetés- és tiltakozáshullám komoly kihívást jelentett az iráni rezsimre nézve.