Aktuális
Tíz orosz diplomata kiutasítása – Véget ér a magyar különutasság?
A magyar kormány 2026. szeptember 8-án bejelentette, hogy távozásra szólítja fel Oroszország budapesti képviseletének tíz munkatársát. A lépés a magyar-orosz kapcsolatok új modelljét jelezheti előre: párbeszéd és pragmatikus együttműködés ott, ahol azt magyar érdek indokolja, ugyanakkor az orosz hírszerzési és befolyásolási tevékenységgel szembeni korábbi tolerancia megszüntetése.
Új normalitás? Az orosz nyomásgyakorlás Európa biztonsági paradigmaváltásához vezethet
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Lipcse (Leipzig)/Halle repülőtér elleni, Németország által Oroszországnak tulajdonított robbanódrón-akció kapcsán úgy fogalmazott: Európának szembe kell néznie azzal a „kemény igazsággal”, hogy az ilyen incidensek jelentik az „új normalitást”.
Stratégiai Figyelmeztetés – A kritikus infrastruktúra elleni fizikai szabotázs európai kockázatának növekedése
Szeptember 1-jén ismeretlen elkövetők a brandenburgi Jänschwalde erőmű közelében futó nagyfeszültségű hálózat működésének megzavarására tettek kísérletet. Az incidens megerősít egy kedvezőtlen európai tendenciát: a modern társadalmak működését biztosító kritikus infrastruktúra alacsony költségű fizikai támadásokkal is sebezhető.
Száz nap után: merre fordul(t) a magyar védelempolitika?
A diagnózis, a konszolidáció és az iránykijelölés időszaka - a TISZA-kormány és Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter első száz napjának értékelése.
Kimeríti-e az iráni háború az amerikai rakétakészleteket?
Az iráni háború megmutatta az amerikai katonai fölény egyik strukturális korlátját: az Egyesült Államok képes magas intenzitású légiháborút vívni, de egyes korszerű lőszereit gyorsabban használja fel, mint ahogy hadiipara pótolni tudja azokat. A „kimerültek az amerikai rakétakészletek” állítás ugyan túlzó, de valós problémára utal. Nem a teljes rakétaarzenál fogyott el: mindenekelőtt a Patriot PAC-3 és...Bővebben
A NATO válasza a légtérsértésekre Lengyelországban és Romániában
A NATO Észak-atlanti Tanácsa augusztus 12-én megtárgyalta a Lengyelországot és Romániát érintő légtérsértéseket és az európai drónincidensek megszaporodását - elemzésben a fejleményekről.
A ramming-támadások európai kockázatáról a berlini Pride elleni merénylet kapcsán
A berlini Pride elleni merényletet ugyan nem tekinthetjük egy új, a 2016–2017-es méretű hullám kezdetének, de egyértelmű és erős figyelmeztetés arra, hogy a kiemelt rendezvények védelmét a teljes városi környezetre, az ismert kockázati személyek alaposabb értékelésére és a kombinált támadási forgatókönyvekre is ki kell terjeszteni.
A Fedorov-ügy: belpolitikai válságból stratégiai korrekció?
Július közepén Volodimir Zelenszkij váratlanul leváltotta Mihajlo Fedorov védelmi minisztert, aki alig fél év alatt az ukrán hadsereg technológiai modernizációjának vezető szereplőjévé és egyik legismertebb alakjává vált. Az ukrán és a nemzetközi elemzők többsége úgy véli, hogy a háttérben két eltérő hadviselési szemlélet ütközött.
Az amerikai–iráni konfliktus új szakasza: az eszkalációs dominancia és Hormuz kérdése
Az elmúlt napok amerikai–iráni incidensei nyomán a konfliktus új szakaszba lépett. A középpontban már nem az iráni nukleáris program vagy a június 17-ei Egyetértési Memorandum (MoU) végrehajtása áll elsősorban, hanem a Hormuzi-szoros feletti tényleges ellenőrzés, valamint az, hogy ki képes nagyobb politikai, gazdasági és katonai nyomást gyakorolni ellenfelére anélkül, hogy teljes körű háborút idézne elő - Szakértői összefoglaló.
Európa védelmi fordulata – A NATO-tagállamok védelmi kiadásai 2025/26-ban
A NATO ankarai csúcstalálkozója alkalmából megjelentetett Defence Investment of NATO Countries (2014–2026) jelentés jól mutatja, hogy a szövetség védelmi kiadásai új szakaszba léptek - munkatársaink összegzése.