Új alapok: a kül-, biztonság- és védelempolitika összehangolt újragondolása
A TISZA-kormánynak a teljes honvédelmi alrendszerre kiterjedő szakpolitikai korrekcióját három tartalmi-funkcionális pillérre alapozva lehet megvalósítani – alább a másodikra teszünk vázlatos javaslatot:
I. Helyzetértékelés
II. Új alapok: a kül-, biztonság- és védelempolitika összehangolt újragondolása
III. Felülvizsgálat és a transzparens civil kontroll helyreállítása
II.1. A stratégiai dokumentumok felülvizsgálata
A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló (2021. évi XCIII.) törvénnyel az Orbán- kormány saját magának szabott feladatot a magyar stratégiai dokumentumok felülvizsgálatáról, amire nem került sor. Eközben Magyarország biztonsági környezetében is alapvető – negatív – változások történtek, melyekre a jelenlegi védelempolitika nem ad választ. Ezért a szakpolitikai korrekció koncepcionális alapját a stratégiai dokumentumok felülvizsgálata kell, hogy képezze, aminek szilárd, tényekennyugvó alapja a védelmi szféra stratégai felülvizsgálatának eredménye. Így új dokumentumként ki kell dolgozni a Biztonság- és Védelempolitikai Alapelveket, meg kell újítani a Nemzeti Biztonsági Stratégiát és a Nemzeti Katonai Stratégiát, a kapcsolódó ágazati területeken pedig Külkapcsolati Stratégia, Kiber-és Információvédelmi Stratégia, Reziliencia Alapelvek, Hon- és Területvédelmi Alapelvek készülhetnek.
II.2. A védelmi tervezési folyamatok felülvizsgálata
El kell végezni a NATO költségvetési és képességtervezési céloknak a magyar vállalások oldaláról történő hiteles és transzparens felülvizsgálatát a hosszú távú (10-éves) és rövidebb (4- és 1-éves) haderő-fejlesztési tervekre vetítve, kiemelt figyelemmel az ország jelenlegi reális gazdasági helyzetére és teherbírására, valamint a tervezett gazdasági és költségvetési szerkezet-változásokra. Meghatározó jelentőségű a következő tíz év biztonsági beruházásait, védelmi ipari és kutatás-fejlesztési tevékenységét (részben) finanszírozó 16,2 milliárd euró nagyságrendű európai uniós Security Action for Europe (SAFE) források felhasználási terveinek felülvizsgálata, illetve e forrásokból a magyar beszállítói lánc, a hazai védelmi éscivil-katonai/biztonsági kettős profilú kis- és középvállalkozások fejlesztése.
II.3. A humán alrendszer felülvizsgálata és megújítása
Mivel a szakpolitika elszakadt a védelmi szféra realitásaitól, ami miatt a humán alrendszert csak fokozódó szabályzói kényszerrel lehetett egyben tartani, átfogó és mély reflexiós folyamatra van szükség: párbeszédre a Magyar Honvédség állományával és a védelmi szféra többi szervezetével; véleményfelmérésre és tapasztalatfeldolgozásra a Honvédelmi törvény, a Honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet rendelkezései és azok hatása kapcsán; majd a szolgálati feltételek és az életpálya-tervezés módosítására. A humán erőforrás megtartása, a toborzóképesség erősítése érdekében fokozni szükséges a katonai pálya vonzerejét – a katonai kedvezmények körének bővítése, szolgálati lakásépítési-program, társadalmi felelősségvállalás a honvédségi infrastruktúra-fejlesztésnél (bölcsődék, óvodák, iskolák), szakmai átképzés közszolgálati, közszolgáltatói (posta, vasút, védelmi bizottságok, tartalékos képzés, honvédelmi oktatás) munkakörökre; leszereléskor kriptovalutában / honvédelmi kötvényben tőketartalék, hitelfelvételhez állami garanciavállalás, stb.). Ugyancsak erősíteni kell a társadalom védelmi szerepvállalását (informáltság, tudatosság, elkötelezettség, részvétel).
II.4. Az intézményi alrendszer felülvizsgálata és megújítása
Funkcionális területként a védelmi ipart és innovációt a honvédelmi miniszter hatáskörébe szükséges (vissza)helyezni. Indokolt az önálló Határőrség létrehozása a Belügyminisztérium irányításával, ezzel a Rendőrség és a Honvédség állományának tehermentesítése; valamint a katonai felsőoktatás önállóságának (Nemzetvédelmi Egyetem) és független stratégiai elemzőképességnek (Stratégiai Védelmi Kutatóintézet) a helyreállítása. A Katonasuli programot és a Honvéd Kadét Középiskolák rendszerét bővíteni kell, a tartalékos rendszer pedig a finn totális védelem mintájára fejleszthető tovább (itt a közmunkaprogram alternatívájaként jelenhet meg a területvédelmi tartalékos kiképzés és szolgálat). A tájékozottság és társadalmi párbeszéd a felsőoktatási intézményekben létrehozott NATO- és EU Információs Központokkal és a parlamenti képviselők és a védelmi bizottsági tagok célzott biztonságpolitikai képzésével erősíthető.
2026. április 20.